Aknák

Sajnos az aknákról is kell említést tenni. Eddig az általam látogatott túlélő oldalakon azt tapasztaltam, hogy a kések bemutatása sokkal fontosabb dolog, mint szót ejteni az aknákról és a bennük rejlő veszélyekről. A túlélés szempontjából igenis fontosak az aknák, hiszen rengeteg országban millió számra lehet találni még fel nem szedett aknákat és soha nem tudhatjuk, hogy mi éppen melyik ország területén kényszerülünk “túlélni”. Bizonyára sokan nem tudják, hogy a turisták által kedvelt Cipruson, Egyiptomban rengeteg megsemmisítetlen akna található. Déli szomszadainknál szintén találhatunk olyan aknákat, melyek nem kerültek megsemmisítésre. Természetesen ezek a helyek – többnyire – jelölve vannak, de sok olyan aknamezőt találunk, melyek jelöletlenek.
A háború súlytotta országokban rengeteg féle aknát alaklmaznak(alkalmaztak). Például Irakban közel 70 különböző típusú aknát lehet találni. Ez azt jelenti, hogy minden aknagyártó ország aknái megtalálhatók.
Sajnos az aknák többsége az ártatlan embereket öli meg vagy sebesíti meg. Ezek közül is a gyerekek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, hiszen ők még nem képesek felmérni ezen veszély fokát. Ezt kihasználva olyan “aljas” aknák készülnek, melyeket gyerekjátékokba, édességnek álcázott dobozokba rejtenek el. Igazán az emberi fantázi szab csak határt az aknák alkalmazásának. Az aknagyártó üzemeken túl házilag előállított aknák is vannak szép számmal. Déli szomszédainknál a háború alatt rengeteg házikészítésű aknát vetettek be. Ezeket többnyire lakóházak udvarán, kertjeiben, valamint a lákóházakban rejtettek el. Csak néhány példa, hogy milyen helyekre rejtették: bútorokba, fiókokba, W.C.-be, gázsütőbe, különböző helyiségekbe, dobozokba.

Mi utalhat az aknák jelenlétére?

Elhagyott ház, rendezetlen udvarral, esetleg robbanásra utaló jelekkel.
Megműveletlen földterület (fűvel vagy más növényzettel benőtt), melyen semmi nyomát nem látjuk anak, hogy emberek használták volna (nincsenek kitaposott ösvények, gépkocsi nyomok).
Elhullott állatokat találunk, melyeken látható, hogy robbanás által hullottak el.
Kiégett, összeroncsolódott gépkocsi(k).
Drótkerítéssel elkerített terület, melyen "aknák" (mines) feliratú táblák találhatók.

1999. március 1-jén lépett hatályba a Nemzetközi Egyezmény a Gyalogsági Aknák Betiltásáról, amelyet 1997. december 3-án kötöttek meg.

Milyen módon óvhatjuk meg magunkat?

Semmilyen körülmények között ne nyúljunk elhagyott tárgyakhoz!
Ha úgy gondoljuk, hogy aknamezőre értünk azonnal álljunk meg, hideg fejjel igyekezzünk átgondolni a további teendőket.
Forduljunk meg és lassú, óvatos lépésekkel - ügyelve arra, hogy saját nyomunkba lépjünk - haladjunk visszafelé, addig, amíg biztonságos területre nem érünk.
Próbáljunk olyan nyomban közlekedni, melyen látszik, hogy emberek, állatok, járművek taposták ki (fontos, hogy ezek a nyomok frissnek tűnjenek).
Ha gépkocsival vagyunk (és nem robbant fel) lassan hátramenetben, a saját nyomban próbáljunk meg haladni,
Ha ez nem sikerül, akkor ne kísérletezzünk, próbáljuk meg elhagyni a járművet úgy, hogy a belsejéből (ajtókon, tetőnyíláson keresztül) jussunk fel a jármű tetejére, majd a hátsó részt úgy hagyjuk el, hogy a gépkocsi nyomába lépjünk.

Soha ne kíséreljük meg az aknákat éltávolítani, ezt bízzuk szakemberre!

Képzeld el, hogy iskolába menet minden lépésedre figyelned kell, hiszen bármikor elvesztheted a lábadat. Képzeld el, hogy termékeny földed van, ahova azonban semmit sem ültethetsz, hiszen elvesztheted a karodat. Képzeld el, hogy nem mehetsz fát vágni vagy vízért, vagy akár kirándulni, mivel az életedbe kerülhet.

Az aknák akár évtizedekig működőképesek maradnak azután, hogy valamely háború során a földbe kerültek. Nem ismernek tűzszünetet vagy békeszerződést, és nem tesznek különbséget katonák és civilek között. A háborúból vagy polgárháborús konfliktusból lábadozó országnak számolnia kell azzal, hogy az aknamezők még évtizedekig lehetetlenné teszik a földek újra megművelését, a menekültek vagy elüldözöttek hazatérését, a közlekedés és más infrastruktúra újra működőképessé válását, és továbbra is szedik áldozataikat - évente huszonötezer civilt öl vagy nyomorít meg a világ több mint 70 országában elszórt kb. 110 millió gyalogsági akna.

Az Egyezmény

Az 1997 decemberében megkötött egyezményt a gyalogsági aknák gyártásának, alkalmazásának, raktározásának és exportjának tilalmáról máig 135 ország írta alá és 67 ratifikálta - még ilyen gyorsan nemzetközi egyezmény soha nem lépett hatályba. '97-ben több mint 50 országban gyártottak aknákat, ma már csak 15-ben; kb. 15 millió aknát már megsemmisítettek a raktárkészletekből, negyven exportőr közül már csak 3 működik, a naponta fölszedett aknák száma végre meghaladta a naponta telepítettekét.

Az Egyezmény a raktárkészletek négy éven belüli megsemmisítését, a telepített aknák tíz éven belüli hatástalanítását és az aknaáldozatok folyamatos segítését kívánja meg.

Árnyoldalak

Továbbra is folyik az aknák telepítése Angola (amely pedig az egyezmény aláírói közé tartozik), Koszovo, Sri Lanka, Burma, Kolumbia, Grúzia, Algéria, Szomália és Kongó területén.

Az egyezményt nem írta alá az USA, Oroszország és Kína. Kína határai védelmében továbbra is használni akar aknákat, Oroszország biztonsági és pénzügyi okokkal indokolja távolmaradását az egyezménytől.

Térségünk

Magyarország az egyezmény első aláírói közé tartozott, szomszédaink közül csak Szerbia nem csatlakozott a megállapodáshoz.

Tények az aknákról

Kétfajta aknát különböztetünk meg: a gyalogsági aknát és a járművek elleni (“antitank”) aknát, amelyet 100 kg feletti súly érzékelése aktivál. A gyalogsági aknáknak szintén két fajtája ismert, a taposóakna (a földre vagy a földbe kézzel telepítik vagy repülőgépről szórják és a rálépő lábait sebesíti meg) és a repeszakna (amely felrobbanásakor felemelkedik és repeszeket vet szét).

A gyalogsági típusú aknákat elsősorban nem halál, hanem sérülés okozására tervezték. Ha egy előrenyomuló katonai egység egyik tagja megsérül, el kell őt látni, amelyhez felszerelés és idő kell, míg halál esetén késlekedés nélkül folytatódhat az akció. Emiatt a gyalogsági akna okozta sebesülés költség- és időigényesebb a halálnál.

Az új fejlesztések nyomán megjelentek a műanyag aknák, amelyeket nem érzékel a fémkereső, és a légből szórható aknák, amelyek pontos feltérképezése, jelölése, felderítése lehetetlen. Egy akna előállítása és telepítése 3-30 USA dollárba, felszedése 300-1000 USA dollárba is kerülhet. A felszedés technológiája némi lemaradással követi az előállításét. A mind drágább és bonyolultabb berendezéseket általában épp az aknákat is előállító cégek dobják piacra, így az aknáktól leginkább sújtott - azaz elmaradott és nehezen hozzáférhető területeken élő, legszegényebb lakosság - számára ezek elérhetetlenek.

Aknamezők jelölése

Amennyiben sikerült felderíteni, hogy hol találhatók aknák, akkor ezeket a helyszíneket különböző módokon jelölik meg. Ezek a jelölések általában az adott ország nyelvének megfelelő felirattal vannak ellátva, de vannak olyanok területek (Izrael, Ciprus stb.), ahol két nemzet nyelvén van a felirat feltüntetve. A legtöbb ország természetesen az angol feliratú „MINES” táblákat használja.

Cipruson 1996-1997 között teljesítettem szolgálatot. Egyik alkalommal meggyulladt egy búzatábla, és a nyári forróságban, némi szél segítséggel a tűz nagyon gyorsan terjedt Görög területről Török terület felé. Török területen aknamező volt. A tűz eloltása után néhány őrkutya merészkedett a frissen leégett területre. Saját szememmel láttam, amikor az egyik kutyus az "égiekhez indult". Sikerült aknára szaladnia!

Sajnos több országban is előfordul, hogy a szögesdrótokra rögzített táblákat szögesdrótostól ellopják. Ilyen tapasztalatok voltak Afganisztánban, ahol aztán azt alkalmazták, hogy nagyobb köveket, sziklákat festettek pirosra, ezzel jelezve az aknamezőt (néha még az elmozdítható köveket is ellopták!).
A következő képek segítenek, pontosabban némi tájékoztatást adnak azokról a jelölési technikákról, melyekkel az aknamezőket, megjelölik.

Ha ilyen felirattal találkoztok valahol, akkor azt a területet azonnal tessék elhagyni!