Kézi lőfegyverek

A túléléssel kapcsolatos írásokban általában egy kevés felszereléssel mindig számolunk, kés, bicska, öngyújtó, stb., hiszen ezek nélkül valóban kevés esélyünk lenne a természetben. (Lásd alapcsomag a túléléshez) Ehhez persze szükséges, hogy ezek a dolgok mindig nálunk legyenek, hiszen sosem tudhatjuk, mikor történik egy földrengés, árvíz, más természeti katasztrófa, vagy akár egy műszaki hiba miatti megállás 100 km-re minden lakott helytől. Az általunk elkészíthető fegyverekről, az íjról, a lándzsáról, kőbaltáról külön fejezetben beszélünk, viszont előfordulhat, hogy az ember lőfegyverrel találkozik. Ez lehet egy sebesült vadász fegyvere, de lehet a ránk támadó bűnözőé is. Azért, hogy szükség esetén ne csak kalapácsként használjunk egy lőfegyvert, vagy tudjuk mivel állunk szemben, ezért készült ez a rövid, �felhasználói szintű� írás a lőfegyverekről. A túlélés szemszögéből vizsgálva tegyük egy nagy csoportba azokat a lőfegyvereket, amelyekkel találkozhat a túlélő. Ezek alapvetően a rövid, -marok lőfegyverek és a hosszú (vadászati célra használt) lőfegyverek. A rövid lőfegyvereket szükséges kettő csoportra bontanunk a működésük miatt. Az egyik csoport a pisztolyok, a másik a revolverek.

A pisztolyok

Alapvetően egy kézzel működtethető lőfegyver, az önvédelem, a harc eszköze 50 m-ig. Hossza a 10 cm-től 30 cm-ig terjedhet, súlya a 70 dkg-tól egészen a 2 kilóig. A pisztolyok tárkapacitása általában 6-15 db lőszer lehet. Működésük általában egyforma, ún. súlyzáras rendszeru. Ennek elmagyarázása előtt térünk, ki, hogy hogyan kerül a lőszer a csőbe. Filmeken mindenki által ezerszer látott mozdulat, amikor a pisztoly hátsó-felső részét, a szánt, erőteljesen, ütközésig hátrahúzzuk, majd elengedjük. A hátrahúzáskor a fegyver markolatában elhelyezkedő tár rugója felnyomja a felette lévő lőszert, egyben felhúzzuk a kakast is. Amikor a szánt elengedjük, akkor egy rúgó (helyretoló rugó) ellenében a szán visszaugrik eredeti helyzetébe. Ekkor löki be a szán alsó része a lőszert a töltényűrbe. Most az elsütő billentyu elhúzásakor kiváltható a lövés. A súlyzáras működés lényege, hogy a lövéskor a táguló lőporgázok ugyanolyan erővel tolják előre a lövedéket a csőben, amilyen erővel a hüvely löki hátra a szánt, annak teljes súlyával, miközben a szán jobb oldalán kialakított nyíláson át távozik a hüvely. Ezután a helyretoló újra visszarántja a szánt, és így újra töltődik a fegyver. Ez egészen addig ismétlődik, amíg lőszer van a tárban. Amikor a lőszerek elfogynak, általában a szán hátsó helyzetben megakad.

Ennyit azért érdemes tudni a pisztolyokról, hiszen gyakorlati jelentősége lehet. Egy hátul megakadt szán egyből jelzi, hogy a fegyverrel éppen nem lehet lőni, vagy ha a lövéskor nem látjuk a szán hátramozgását, a hüvelykivetést, akkor feltételezhetjük, hogy gáz-riasztó, vagy légfegyverrel van dolgunk.

Revolverek

A revolverek könnyen felismerhetőek a központi tengelyezésu forgó tárról. A revolverek tárai alapvetően 6 db peremes lőszer befogadására alkalmasak, de nagyobb űrméretnél előfordulhat az 5, kisebbnél (gáz-riasztók, légpisztolyok, flóbertek) akár a 8-12 is. Figyelem, ha a tárban lőszer van, akkor a revolver töltve van! működésük jóval egyszerubb, mint a pisztolyoknak, viszont az elsütésről és felépítésükről ejtsünk néhány szót.

Az első revolverek elsütése úgy történt, hogy a kakast ütközésig hátra kellett húzni, ahol az megakadt, evvel egy időben a táremelő fordított egyet a táron, és a következő lőszer kerül a töltényűr és az ütőszeg közé. Az elsütő billentyu elhúzásával kiváltható lett a lövés. Ez két mozdulat, ezért a hivatalos elnevezése double action, röviden DA elsütés. A fejlődés során kialakították azokat a fegyvereket, amelyeknél az elsütő billentyu folyamatos hátra húzásakor egy a markolatba épített rugós szerkezet először hátranyomja a kakast, és evvel együtt megforgatja a tárat, majd a kakas előrecsap és megtörténik a lövés. Evvel sikerült megspórolni a felhúzó mozdulatot és ezt a folyamatot hívjuk revolverezésnek, vagyis single action (SA) elsütésnek. Léteznek nem revolverező (Double Action Only, DAO) revolverek is. A másik technikai érdekesség, amiről szükséges beszélni az a revolverek töltése. A pisztolyoknál megszoktuk, hogy a töltött tárat csak ütközésig be kell csúsztatni a pisztoly markolatába, hátrahúzzuk a szánt és kész. A revolvereknél viszont a töltésre több muszaki megoldás is használatban van. Legismertebb a kibillenő tár. Ennél a megoldásnál a markolaton (ahol pisztolyoknál is található a tárkioldó) elhelyezett gombot kell megnyomni, majd a tárat baloldalra kibillenteni. Régebbi vagy egyszerubb kiviteleknél a tár tengelyét kell lövés irányban kell meghúzni, hogy kibillenthető legyen a tár.

Egy másik megoldás, amikor a tártengely rögzítve van és a csővel együtt előrebillenthető a töltés idejére.

A harmadik megoldás, amikor a tár mögött a csőfar nyitható le.

Ezek az információk elegek ahhoz, hogy egy a kezünkbe kerülő fegyvert tudjunk használni, viszont a biztonságos működtetéshez szükség van egy-két szabály betartására.

Hosszú lőfegyverek

A hosszú lőfegyvereket megint csak egy egyszerű csoportosítással bontsuk több részre. Kialakításuk szerint lehetnek egy vagy több, illetve sima vagy huzagolt csövűek, illetve ezek kombinációi. A sima (huzagolatlan) csőből általában sörétes lőszert lőnek ki, a huzagoltból golyósat. Tár elrendezés szempontjából lehetnek előágy, középágy, vagy tusatárasak. Működésük szerint megkülönböztetünk billenő csövű, ismétlő és önműködő fegyvereket. Töltés szempontjából alsó emelőkaros, tolózáras vagy előágy szános típust. Elsőre ez soknak tűnik, de nem olyan bonyolult.
A sörétes puskákat könnyű megismerni sima csövükről. Urméretük 8,85 mm-től 19,3 mm-ig terjedhet. Általában billenő csövűek, de van előágy szánas típus is.
A golyós puskák közül a legelterjedtebb a forgó tolózáras típus.

A képeken egy Mauser (model 98) hadipuska látható. A töltési folyamat hasonlít a pisztolyéhoz, a különbség a következő. A töltött tár behelyezése után (3-5 db) a zárat először 90 fokkal el kell forgatni, majd hátrahúzni. Így a tárrugó fel tudja nyomni a lőszert. A következő mozdulattal a zárat előretoljuk, amivel a lőszer a töltényűrbe kerül, majd a zárat visszaforgatjuk 90 fokkal és ezzel megtörténik a reteszelés, a fegyver tűzkész.

Régebbi fegyvereknél rögzített tárat használtak és felülről kellett tölteni egy vezetősín segítségével, ez jól látható az M 1895Steyr Mannlicher puskán.
A következő típus nem annyira gyakori, de jellemző kialakítás és újabban polgári célra szívesen használják. Ez az alsó emelőkaros vagy kengyelkulcsos változat leginkább a western filmekből ismerős.

A második kép jól szemlélteti a töltési folyamatot.

Ezeket a fegyvereket közös néven ismétlő fegyvereknek is nevezzük, hiszen a töltési-ürítési folyamatot a lövő ismétli meg.
A következő és modernebb kategória az önműködő fegyverek csoportja. Az elnevezést onnan kapta, hogy a töltési-ürítési folyamatot a lőporgázok visszaható ereje végzi. (lásd pisztolyok). A következő képeken a német K43 félautomata puska és az orosz SKS karabély látható.

Míg a német kivehető tárral, addig az orosz fegyver rögzítettel rendelkezik. A szintén német FG42 automata puskának oldalról kell behelyezni a tárat, az amerikai Johnson M1941 félautomata puskának viszont dobtáras az elrendezése

A zárak, illetve a zárási technikák megoldásaira most nem térnénk ki, hiszen ezekkel könyveket töltenek meg szakemberek.
A sörétes puskák közül vadászati célra általában a billenő csövű változatokat használják.

Viszont sörétes puskából is vannak öntöltők, katonai és civil felhasználásra egyaránt.



Mindezekből jól látszik, hogy a technikai megoldások végtelen variációval bírnak a puskák terén is. Mindet felsorolni hosszadalmas és értelmetlen is. Akinek használnia kell egy fegyvert az szánjon rá időt, hogy azt kívül-belül megismerje azt.

AK47

Erről a fegyverről azért kell beszélni, mert ez az a fegyver, melyet világszerte használnak.
1949 óta több mint 70,000,000 darab AK-t vagy AK modifikációt készítettek. Amerikától Koreáig mindenütt megtalálhatóak ezek a fegyverek.

Fegyverről néhány gondolatot:

A nevét AK47 � Automata Kalasnyikov � 47 � kapta, mely egy 1947-es modell.
A fegyver megalkotója Mihail Kalasnyikov (őrmester) volt, aki a II. világháborúban elszenvedett sebesülése miatt korházba került. A korházi kezelés alatt született meg a gondolata egy könnyű, nagy tűzerővel rendelkező fegyver megalkotásának. 1944-ben el is készült egy változat, mellyel 1946-ban a Szovjet Hadsereget ellátták. 1946-ban és 1947 elején változtatásokra került sor a fegyveren.
Ez az 1947-es változat lett végül is a híres AK-47 7,62 mm Automat Kalsnikova, obraztsa
1947 goda (7,62 mm-es Automata Kalasnyikov, 1947-es modell).
Ettől kezdve folyamatosan jelentek meg az AK-k különböző változatai.

Ezt a fegyvert azért is kedvelik világszerte, mert szinte páratlan tulajdonságokkal rendelkezik.
Az tény, hogy nem tartozik a legmodernebb fegyverek közé, de az is tény, hogy minden éghajlati viszonyok között megbízhatóan működik. Egyszerű a kezelése, hatásos tűzerővel rendelkezik, egyszerű szerkezeti felépítése van, mely nagyban hozzájárul megbízhatóságához.

Miért is lényeges az AK a túlélő szempontjából?

Azért, mert ez az a fegyver, melyet bárhova is kerül a világban mindenütt megtalálhat.
Fontos tehát tudni, hogy milyen külső jegyekkel rendelkezik, hogy tudjuk azonosítani, ha szükségessé válna.

Hamarosan felkerülnek fényképek, melyek az AK kezelésére vonatkoznak!

A következő néhány kép (teljesség igénye nélkül) bemutat néhány AK típust. A külföldi változatok némelyike nagyban hasonlít az eredeti AK-47-hez, de láthatunk olyat is, melynek a külső kialakítása nagyban eltér attól. Ettől függetlenül a belső szerkezeti elemek az AK-47-es modellből szolgáltak alapul a mérnököknek.

  • eredeti AK-47


  • kép AK-54


  • kép AKM (módosított változat) fatusás


  • kép AKMS (behajtható válltámasszal)


  • kép AKM-GP-25 (csőalatti gránátvetővel)



  • kép AK-47 (75-ös dobtárral)


  • képek AK-74 változatok


  • képek AN-94 Abakan


  • képek Groza-1


  • kép APS a világ legjobb víz alatti fegyvere


  • kép A-9


Külföldi változatok

  • Finn változat Valmet Rk


  • Vector CR-21 (Délafrika)


  • SA VZ-58 (Csehország/Szlovákia)


  • INSAS (India)


  • GALIL (Izrael)


  • Type 56 (Kína)



  • Vepr (Ukraina)


  •  

Biztonsági rendszabályok

  • Mindig ellenőrizzük a fegyver töltetlenségét a következő módon:
  • Vegyük ki a tárat, evvel megakadályozzuk a lőszer utánpótlást;
  • Végezzünk töltőfogást, így ha a fegyver csőre is volt töltve, most ürítjük;
  • Fesztelenítsünk, azaz süssük el a fegyvert.

Amennyiben erre nincs idő, akkor mindig úgy kezeljük a fegyvert, mintha töltve lenne.

  • Ne fordítsuk a fegyvert más felé még töltetlen állapotban sem!
  • Ha nem feltétlenül szükséges, akkor ne tartsuk a fegyvert tuzkész állapotban. Gyakorlatlan lövő is képes pár másodperc alatt megtölteni azt, ha szükséges, éppen ezért;
  • Ha fegyver kerül a kezünkbe, akkor szakítsunk rá időt, hogy megismerjük a működését töltetlenül. Lehetőség szerint lövéssel is;
  • Amennyiben külön van a fegyver és a lőszer, akkor feltétlenül ellenőrizzük le, hogy az egymáshoz illő kaliberről van-e szó;

Gyakorlati tanácsok

  • Ha már egyszer ránk fogtak egy fegyvert, akkor próbáljunk nyugodtak, higgadtak maradni, ez ránk, és társainkra nézve is nagy segítség;
  • Ha van a társaságban olyan, aki jobban ért a fegyverekhez, vagy az önvédelemhez, engedjük, hogy ő kerüljön közelebb a támadóhoz, ne próbáljunk hősködni;
  • Próbáljunk mindig szembefordulni a támadóval, ha képesek vagyunk, akkor beszéljünk hozzá, halkan nyugodtan, de vigyázni kell, mert egyes pszichikai rendellenességeknél ez veszélyes lehet (az egyén úgy érzi, hogy elmebetegnek nézik, rohamot kap);
  • Ha tudunk, nézzünk bele a csőbe, hiszen az sok mindent elárulhat. A játékfegyverek (airsoft) rendkívül élethuek, de a cső vége pirossal meg van festve. Ezen kívül a cső belső átmérője mindössze 6 mm és ebben az űrméretben már nem nagyon gyártanak éles maroklőfegyvereket;
  • Viszont kis űrméretuek a légfegyverek is, 4 mm, 5,5 mm. Ezek között vannak igen erősek, melyek szén-dioxid patronnal működnek, de súlyos sérülést csak az arcon (szemen), illetve csupasz testfelületen okozhatnak;
  • Revolvernél nézzük meg a hengertár felénk eső részét, mert (közelről) látható, hogy melyik töltényűrben van lőszer;
  • Hosszú csövű fegyvereknél tartsuk észben, hogy könnyebb kitérni előle, mert a célzáshoz testből kell fordulni;
  • Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy éles fegyverről van szó, akkor ha nem szükséges ne kockáztassunk;